Som

A somfélék változatos megjelenésükkel és hasznos tulajdonságaikkal évezredek óta jelen vannak a Kárpát-medence élővilágában. Ezek a sokoldalú növények nemcsak gyümölcseikkel, hanem díszítő értékükkel is hozzájárulnak a természet, a kertek és parkok színpompás világához.

A húsos som és különböző díszsom fajták egyaránt népszerűek Magyarországon, hiszen jól tűrik a hazai klímát, kevés gondozást igényelnek, és minden évszakban különleges látványt nyújtanak.

A somfélék családjába (Cornaceae) tartozó húsos som (Cornus mas) az Észak-Alföldön igen gyakori. Ôshonos, régi kultúrnövény amit a helység és családnevek is igazolnak (Somló, Somlyó, Som, Somos). A család közel 100 ismert fajának többsége fa vagy cserje. Leveleik egyszerűek, átellenesen állók, pálha nélküliek. Dúsan fakadó aranysárga virágaik aprók, amelyek elsősorban házikertekben tűnnek fel tél vége után. Termésük csonthéjas, a terméshús ehető. Kivadultan is sok helyen található cserjésekben, erdõszéleken, illetve gyertyános – kocsányos tölgyesekben (Querco robori-Carpinetum) és tölgy – kőris – szil ligetekben (Fraxino pannonicae-Ulmetum).

A som forma és színgazdag gyümölcsű (kerek, ovális, elliptikus, körte, bordó, viola, sárga, fehér, csíkos).

A som termése

A honfoglaló magyarok a Volga menti erdőkben ismerhették meg a somot. A gyümölcs neve is ótörök eredetű. Somogy megye is erről a gyümölcsről kapta nevét, de még sok más helységünk is viseli a som nevet pl. a Somogy megyei Som község, a Bakonybél melletti 653 méteres Somhegy. Leginkább a száraz talajú karsztbokor erdőkben terjedt el, a déli lejtőkön, ahonnan, ahogy Plinius is említi, “a síkságra is lejön”. A vöröskői gróf Pálffy János testőrkapitány (1744-1794), aki Gottfried von Rotenstein álnéven jegyezte munkáját, német nyelvű csallóközi útirajzában említi, hogy “szép látványt nyújtanak a szemnek, amikor piros gyümölcsüket érlelik”.

Tápértéke

A húsos som termése C-vitamin tartalma 200 mg/100g körül van, karotinban gazdag. Termése általában szeptemberben érik. Akkor fogyasszuk, ha már megpuhult és hullani kezd. A somtermésre jellemző a magas kálium tartalom, a jelentős antioxidáns tartalom. A Császlói som (magyar fajta) szabadgyök megfogó képessége kiváló. Kiemelkedően magas fenoltartalommal rendelkezik az óriás termésű Jolico (osztrák fajta) és a Császlói som is. A Jolico fajta kalcium tartalma is kiemelkedő.
Forrás: Radván Leonóra: Húsos som (Cornus mas L.), kökény (Prunus spinosa L.) és kökényszilva (Prunus insititia L. és Prunus x fruticans (Weihe) R. et Cam.) taxonok értékelése élelmiszeripari és termeszthetőségi szempontok alapján. Diplomamunka, 2006.

Lekvár, szörp, dzsem, kompót készíthető belőle. Az éretlen termést sós vagy ecetes vízben köménymaggal szokás eltenni. Borecetben elrakva a kapribogyót helyettesítheti. Savanyítani is szokták, és vadhúsból készült ételekhez tálalják. A somból méz és víz hozzáadásával kitűnő bor erjeszthető.

A hungarikum somlekvár

Nagyváthi János, (1755–1819) magyar nyelvű erdészeti szakíró, gazdálkodó (egyik fő műve az 1791-ben megjelent “Szorgalmatos mezei gazda”) szerint az érett somot meghasítva a magját kiverik belőle, két font gyümölcshöz harmadfél olvasztott cukrot kevernek, amíg a massza meg nem pirosodik, be nem sűrűsödik. A tűzről levéve a habját leszedik, cintálba öntve lehűtik, majd ismét megforralják, és amikor már sűrű, a somra visszaöntik, majd üvegbe fejtik.

A bakonybéli Szent Mauríciusz Monostor oroszlános kapujánál álló, fává terebélyesedett som megyei védettség alatt álló természeti érték, korát 250-300 évre becsülik. Kézzel gyűjtött, savanykás erdei gyümölcséből hagyományos eljárással, tartósítószer nélkül készül a monostori som lekvár, melynek ízét a karamellizált cukor és a méz teszi harmonikussá. Augusztus, szeptember hónapokban meg is vásárolható.

A hungarikum Somfa

Az észak-alföldi somfák közül a legértékesebb a Cornus mas f. csaszloiensis, a császlói, jó 150 éves “Öreg som”. A fa 1989 óta védett. Hasonló bélyegeket viselő két egyedet található Császló községben, egy a Csengersima határában. A somfa olyan hungarikum, amelyet a szakemberek is előszeretettel ajánlanak házi szaporításra. A somfa adja a legtöbb gyümölcshúst, hisz minden más formánál nagyobb a termésmérete.
Forrás:
FINTHA ISTVÁN és SZABÓ ANIKÓ: VIZSGÁLATOK AZ ÉK-ALFÖLD SOMFÁINAK TERMÉSEIN (CORNUS MAS L. 1753), KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A „CSÁSZLÓI” FORMÁRA. Bot. Közlem. 92(1–2): 159–165, 2005.

Som termesztés

A húsos som termesztése hazánkban korábban elterjedt volt, főként házikertekben, azonban mára háttérbe szorult. Bár lassan növő faj, hosszú élettartamú és ellenálló, így megfelelő gondozás mellett évtizedekig díszítheti a kerteket. Szaporítása magvetéssel, oltással vagy dugványozással lehetséges, azonban a magoncok lassan fejlődnek, ezért a nemesített fajták esetében a szemzés vagy oltás előnyösebb.

Ültetés és gondozás
A som a legtöbb talajtípushoz jól alkalmazkodik, de legszebben tápanyagban gazdag, jó vízelvezetésű talajban fejlődik. Bár jól tűri a szárazságot, fiatal korban rendszeres öntözést igényel. Ültetésnél érdemes számára legalább 5×3 méteres helyet biztosítani, mivel idővel széles bokorrá vagy kisebb fává fejlődik. A rendszeres metszés segít fenntartani az alakját és növeli a terméshozamot. Kártevőkkel és betegségekkel szemben ellenálló, ezért vegyszermentesen is könnyen nevelhető.

Szaporítás
A som szaporítása magvetéssel, oltással vagy dugványozással történhet. A magról kelt növények lassan fejlődnek, és előfordulhat, hogy termésük nem lesz azonos a szülőnövénnyel, ezért a nemesített fajtákat gyakran oltással vagy szemzéssel szaporítják.

Betakarítás és felhasználás
A som augusztus-szeptemberben érik, a gyümölcs akkor fogyasztható a legjobb ízélménnyel, ha már megpuhult és hullani kezd. Az érés elhúzódik, így több héten át lehet szedni. Magas C-vitamin- és antioxidáns-tartalmának köszönhetően frissen is fogyasztható, de lekvár, szörp, gyümölcsbor vagy pálinka is készíthető belőle.

A som termesztése házikertben nemcsak a látvány miatt érdemes, hanem azért is, mert egészséges, természetes gyümölcsöt biztosít, amely sokoldalúan felhasználható.

Fajtái

Nagy gyümölcsű fajtái a szlovák Devin és Titus, valamint az osztrák Jolico.

Az óriástermésű som (Cornus mas ’Jolico’), egy osztrák szelekcó. Környezeti igényei az alapfajéval azonosak. Porzófajtája az alapfaj lehet.

Magyarországon elérhető változatok

Húsos som ‘Jolico’ (Cornus mas ‘Jolico’)
Nagy méretű, édes termései akár 24-30 mm hosszúra is megnőnek. C-vitaminban gazdag gyümölcsei szeptemberben érnek be.

Húsos som ‘Kazanlak’ (Cornus mas ‘Kazanlak’)
Bolgár eredetű fajta, amely körte alakú, akár 35 mm hosszú, savanykás ízű gyümölcsöket terem. Hosszan érő termései augusztusban szüretelhetők.

Húsos som ‘Lutea’ (Cornus mas ‘Lutea’)
Egy különleges, sárga termésű változat, amely nemcsak ízletes, hanem különleges megjelenésével is feldobja a kertet. Termése augusztus elején érik.

Húsos som ‘Macrocarpa’ (Cornus mas ‘Macrocarpa’)
Nagy levelű fajta, amely bőtermő képességéről ismert. Egy-egy ágon akár 10-nél is több bogyó terem. Érési ideje augusztus.

Dísz somok

Ezek a díszsom fajták nemcsak esztétikai értéket képviselnek, hanem könnyen gondozhatók és jól tűrik a hazai éghajlati viszonyokat. Ültetésükkel egész évben színt és változatosságot vihetünk kertünkbe.

Sárga-tarka vesszejű som.

A díszsomok (Cornus) különleges színeikkel és formáikkal bármely kert ékei lehetnek. Tavasszal és nyáron dús lombjukkal, ősszel színpompás leveleikkel, télen pedig látványos vesszőikkel díszítenek. A vörös és sárga vesszejű díszsomok ültetésével mutatós cserjesort, sövényt hozhatsz létre.
A sárga vesszejű som, illetve vörös vesszejű som az őszi hónapokig sárgás-zöldes leveleivel, télen sárga – vörös vesszőivel díszít.

Magyarországon is elérhető fajták

Fehér som ‘Sibirica’ (Cornus alba ‘Sibirica’)
Télen élénkpiros vesszői vonzzák a tekintetet, míg tavasszal és nyáron zöld lombja és apró fehér virágai teszik látványossá.

Fehér som ‘Spaethii’ (Cornus alba ‘Spaethii’)
Aranysárga szegélyű zöld levelei ősszel mélyvörösre színeződnek, télen pedig vöröses vesszői emelik ki a kertből.

Fehér som ‘Elegantissima’ (Cornus alba ‘Elegantissima’)
Fehér szegélyű levelei és élénkpiros vesszői miatt kedvelt. Kiváló választás sövénynek vagy szoliter növénynek.

Fehér som ‘Kesselringii’ (Cornus alba ‘Kesselringii’)
Sötétbordó, majdnem fekete vesszői egyedi megjelenést kölcsönöznek a kertnek. Ősszel lombja lilás-vörös árnyalatokban pompázik.

Sárgavesszejű som (Cornus stolonifera ‘Flaviramea’)
Világos sárga vesszői különleges kontrasztot alkotnak a téli tájban. Tavasszal fehér virágai, ősszel termései tovább növelik díszértékét.

A díszsomok remekül mutatnak önállóan vagy csoportosan ültetve, és kiválóan kombinálhatók más díszcserjékkel. Gondozásuk egyszerű, ellenállók és jól alkalmazkodnak a hazai éghajlathoz.

A somfélék nemcsak hasznosak, hanem különleges szépségükkel is kiemelkednek a hazai növényvilágból. Legyen szó termést hozó húsos somról vagy látványos vesszejű díszsomokról, ezek a növények egész évben változatos színekkel gazdagítják a kerteket, parkokat és erdőszéleket.

Ültetésükkel nemcsak a természet sokszínűségét őrizhetjük meg, hanem egyedi karaktert is adhatunk környezetünknek, miközben élvezhetjük a somfélék dekoratív és ehető értékeit is.